Hajnóczi 100

2020.11.12.

Tudományos Konferencia Hajnóczi Gyula Emlékére

(Építészettörténészek és Műemlékkutatók Konferenciája III.)

Nemzetközi tudományos konferencia Hajnóczi Gyula professzor születésének 100. évfordulójának emlékére

Résztvevő oktatók:

Dr. Mezős Tamás
Pazár Béla DLA
Dr. Istvánfi Gyula
Dr. Kalmár Miklós
Dr. Krähling János
Daragó László DLA

Letölthető dokumentumok:

A konferencia letölthető programfüzete.
03_Hajnóczi_Conference_Booklet

Issuu-verzó:
https://issuu.com/eptorttanszek/docs/booklet_20digital_20_1_

Publikációk:

Az Építés-építészettudomány különszáma, mely tartalmazza a konferenciaelőadásokból készült tudományos publikációkat:

https://akjournals.com/view/journals/096/49/1-2/096.49.issue-1-2.xml

További infó:

A konferencia videóanyaga:

https://www.youtube.com/watch?v=y3t009fymEY

Együttműködő partnerek:

MTA Műszaki Tudományok Osztálya Építészettörténeti, Építészetelméleti és Műemléki Állandó Bizottság
Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeum

Támogatók:

NKA Építőművészet Kollégiuma – Azonosító: 101108/547

The Living Danube Limes Projekt (Interreg Danube Transnational Programme). A Living Danube Limes-projekt a következő Európai Uniós alapok társfinanszírozásával valósul meg: ERDF, IPA és ENI. A magyar partner részvétele a projektben a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.


RÉSZLETES LEÍRÁS:

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia Építészettörténeti, Építészetelméleti és Műemléki Állandó Bizottsága részvételével Hajnóczi Gyula, a tanszék ismert, elismert és nagy tekintélyű egykori professzora tiszteletére, születésének 100. évfordulója alkalmából „Tudományos Konferencia Hajnóczi Gyula Emlékére (Építészettörténészek és Műemlékkutatók Konferenciája III.)” címmel tudományos konferenciát kíván szervezni.
Hajnóczi Gyula (1920-1996) akadémikus, a BME Építészmérnöki Kar háború utáni történetének meghatározó alkotó és pedagógus egyénisége volt. Napjaink alkotó építész generációinak a többsége Hajnóczi ókori építészetet bemutató előadásain, könyvein illetve oktatási módszertanán keresztül ismerhette meg az antik építészet fontosságát, az építészeti alkotófolyamat építészettörténettől elválaszthatatlan törvényszerűségét.
Hajnóczi Gyula tanulmányi éveit a tematikai gazdagság jellemzi, amelyek megalapozták építészeti szemléletét. 3 szemeszter teológia, majd 3 szemeszter olasz, magyar, művészettörténet abszolválása után a II. Világháborúban katonai szolgálatot teljesített, hadifogságból hazatérve 1946-ban iratkozott be az Építészmérnöki Karra, ahol 1950-ben diplomázott. 1954-58 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán régész oklevelet szerzett. Bölcsészdoktorrá 1961-ben avatták.
Egyetemi karrierje tudományos munkásságával párhuzamosan teljesedett ki. 1955-67 között adjunktus, kandidátusi fokozatát 1966-ban szerezte meg. 1967-1978 között egyetemi docens, a tudományok doktora fokozat megszerzésének éve 1978. Egyetemi tanárrá szintén 1978-ban nevezték ki. Az MTA levelező tagjává halála évében, 1996-ban választották.
Kutatóként életművét végigkísérte az építészeti tér értelmezésének a problematikája. Bölcsészdoktori értekezésében az antik térformákat és térkapcsolatokat vizsgálta, kandidátusi értekezésében a térszemlélet fejlődését írta le az ókor építészetében. Kutatásainak betetőzéseként, önálló térelméletet alkotott akadémiai doktori disszertációjában, ahol az építészeti alkotás objektív értékelésére tett kísérletet az építészeti tér analitikus elméletének a megalkotásával. Értekezését könyv formában az Akadémiai Kiadó magyarul és németül is megjelentette. Publikációs munkássága közel másfélszáz publikációt, 8 könyvet mutat fel, amelyek mindmáig őrzik frissen ható gondolatait.
A pannoniai emlékanyag egyedüli helyreállító építésze volt. Aquincum, Gorsium, a szombathelyi Isis szentély bemutatása mind alkotó fantáziáját tükrözik. A mai napig használt ókori építészettörténet tankönyvéért 1968-ban Ybl – díjat kapott. Oktatói, tudományos és építész alkotó munkásságát 1990-ben Kossuth-díjjal ismerték el.
A konferencia megszervezésével a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék és az MTA Építészettörténeti, Építészetelméleti és Műemléki Állandó Bizottsága emléket kíván állítani Hajnóczi Gyulának, és az előadók eredményeik bemutatásával reflektálhatnak Hajnóczi kutatásainak és összegző műveinek hatására a mai építészettörténeti, építészetelméleti és műemléki kutatásokban.

A konferencia előadói:
PAZÁR BÉLA, Magyar Tudományos Akadémia

HAJNÓCZI PÉTER, Magyar Építész Kamara

LÁNG ORSOLYA, BTM Aquincumi Múzeum

MEZŐS TAMÁS, BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék

CHRISTINA EINWÖGERER – KLAUS LOCKER – MARIO WALLNER – WOLFGANG NEUBAUER, Ludwig Boltzmann Institute for Archaeological Prospection and Virtual Archaeology

DONATELLA FIORANI – MARTA ACIERNO, Sapienza University of Rome

FEJÉRDY TAMÁS, ICOMOS Hungary

ISTVÁNFI GYULA, BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék

ANNA MARIA KAISER, Danube University Krems

BORIS DREYER, Friedrich-Alexander University Erlangen-Nürnberg

PAZÁR BÉLA, BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék

KALMÁR MIKLÓS, BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék

DARAGÓ LÁSZLÓ, BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék

KRÄHLING JÁNOS, BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék