Műemlékvédelem

Tanszékünk tudományos-elméleti és gyakorlati szinten is a hazai műemlékvédelem meghatározó műhelye. Tevékenyen veszünk részt műemlékvédelmi szakmai konferenciák és hallgatói workshopok megvalósításában, több hazai és külföldi műemlékvédelmi intézménnyel ápol partnerségi kapcsolatot köztük az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságával.

A tanszéki oktatásnak mindig fontos területe volt a műemlékvédelem, kezdetben az építészettörténeti stúdiumokhoz tartozó felmérési feladatként, illetve tervezési témaként. A szervezett műemlékvédelmi képzés – európai viszonylatban viszonylag korán – az 1960-as években indult meg szervezett formában, graduális és posztgraduális szinten. Az Építészettörténeti és Elméleti Intézet önálló Műemlékvédelmi Osztályát vezető Zádor Mihály professzor jelentős szerepet vállalt a műemlékvédelem oktatásának kidolgozásában, nagy hangsúlyt fektetve a műemlékvédelmi kutatások „műszaki-technikai” bázisának megteremtésére és működtetésére is. A tantárgyat átvevő Mezős Tamás professzor kiegyensúlyozottabbá, szélesebb spektrumra bővítette. Az európai és magyar műemlékvédelem elmélete és története mellett nagy hangsúlyt kap a rom emlékek védelme, tervezési vonatkozásai, a helyreállításokat megelőző kutatások tartalma és módszertana, valamint az épületkutatás mellett a diagnosztikai vizsgálatok. A műemlékvédelem gyakorlati feladatai közül kiemelkedik a tanszék történetében mindig hangsúlyosan jelen levő, elmélyült alaktani tudásra alapozott épületfelmérés és dokumentálás. Istvánfi Gyula szakmai vezetésével az elmúlt évtizedekben jelentős határon túli magyar vonatkozású és hazai műemlékfelmérésekre került sor, a települési léptéktől a kisebb romokig. Manapság mindezeket immár 3D-s lézeres technológiával elvégezve.

Különleges és a hazai viszonyok között egyedülálló terület a szakmérnöki képzés, amely az 1972-es próba évfolyam elindítását követően, 1976 óta megszakítás nélkül folyik, az utóbbi 25 évben Mezős Tamás szakmai vezetésével.