Vöröstó
2002
Falufelmérés
Résztvevő oktatók:
Marótzy Katalin, Moscu Katalin
Résztvevő hallgatók:
Barna Orsolya, Durbák Eszter, Farkas András, Fábián Viktória, Gorka Judit, Kelemen Bálint, Krekács Linda, Lamm Péter, Mehrl Nándor, Mezei Kata, Munkácsi Zsófia, Pauler Brigitta, Péntek Márton, Régner Kinga, Szauer Zsófia, Tyukász Anna és Veszelik Viktória
Publikációk:
Marótzy Katalin: Vöröstó – a lucky village. In: Emilia, Ihatsu; Raine, Mäntysalo (szerk.) Heritage at Risk in Rural Europe. Oulu, University of Oulu Department of Architecture, (2007) pp. 32–40.
Együttműködő partnerek:
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
RÉSZLETES LEÍRÁS:
Vöröstó kicsiny falu a Balatontól északra fekvő Balatonfelvidéken. Magyarországon szinte egyedülállóan megmaradt különleges településszerkezete és építészeti értékei megérdemlik a figyelmet, a település épített örökségének sorsa elemzésre érdemes. Neve szó szerint vörös színű tó: a víz jelenlétére, és a helyi föld színére utal. Először 1284-ben említik az oklevelek Verestou néven. Ebben az időben a Zala megyei almádi bencés apátság faluja volt. Teljesen pusztán ritkán állt, de lakossága az 1526-os mohácsi vész utáni időkben erősen megfogyatkozott, veszély esetén védelmet a szomszédos Nagyvázsony település várában kaptak. A török megszállás utáni újjáéledés első lépéseként 1714-ben megszállták „valami tótok”, ám egy éjjel mindent felrakodván elszöktek. Eredményesebb megtelepítés 1722-ben történt, németekkel, akik Németbarnaggal 1714-ben kötött szerződés alapján vállalták a falu megépítését.
Vöröstó egyutcás falu, a telkek a főutcára merőlegesen, hosszan elnyúlnak. A beépítés különlegessége, hogy a lakóépületek nem egyszerűen az utcavonalon sorjáznak, hanem párosával, egymás mögött állnak. A helyiek által „Bruderhaus”-nak nevezett megoldás a telepített építkezés eredménye. Az egymás mögött álló lakóházak ellentétes irányba nyitottak, a gazdasági épületek a lakóépülettel szembeni oldalra kerültek, a telek végét pajta zárja le oly módon, hogy a pajták a Fő utcával párhuzamosan zárt sorokat alkotnak.
Vöröstón – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal egyeztetett program szerint – a hallgatók elkészítették a falu főutcájának 1:200 léptékű utcaképét, számos lakóépület és pajta 1:50-es léptékű műszaki dokumentációja – alaprajz, metszetek, homlokzati rajz – is elkészült. Az épületfelmérések mellett minden épületről adatlapot vettek fel, mely a tervekről nem leolvasható információkat – szerkezetek jellege, állapota, helyiségek funkciói, épületkárosodások – tartalmazza. Minden vöröstói telekről elkészült egy telek-adatlap, ezen pontos helyszínrajz, az épületek funkciói, a kisebb építmények is szerepelnek. Ennek segítségével pontosítható volt a hivatalos helyszínrajz. A műszaki rajzos, a szöveges és a fotódokumentáció képezte az alapját a település védetté nyilvánításának. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökének javaslatára a kulturális miniszter 2002-ben az egész települést védetté nyilvánította, Magyarországon elsőként.
