Torony
2018 – 2021
Igazfalva
Az igazfalvi református templom tornyának történeti kutatása és tartószerkezeti vizsgálata
Kutatók:
Armuth Miklós, Halmos Balázs, Hegyi Dezső, Marótzy Katalin
Publikációk:
Marótzy Katalin, Halmos Balázs, Armuth Miklós, Hegyi Dezső: Az igazfalvi református templom. (lektorálás alatt)
Hegyi Dezső, Armuth Miklós, Halmos Balázs, Marótzy Katalin: Plastic limit analysis of a timber tower for the investigation of the collapse caused by a windstorm. (lektorálás alatt)
Együttműködő partnerek:
BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
Támogatók:
Emberei Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program, BME FIKP-VÍZ tématerületi program
RÉSZLETES LEÍRÁS:
A napi hírekben egyre gyakrabban találkozunk műemlékek drámai pusztulásával; az emberi felelőtlenség mellett, ami az osgyáni kastély tetőszerkezetének porrá égését okozta 2019 októberében, legtöbbször viharkárokról számol be a sajtó. Sitér Árpádkori református templomának párkánya és Kutyfalva református templomának tornya 2016 júniusában leomlott. Egy évvel később Dedrádszéplak és Bögöz református templomai szenvedtek súlyos viharkárokat, csak néhányat említve a szomorú események közül. A szélnek leginkább kitett szerkezetek a templomtornyok, karbantartásuk és felújításuk elég nehézkes a magasságuk miatt, így károsodásuk vizsgálata általánosan fontossá vált. Kérdésként merül fel, hogy eleve rossz konstrukciók épültek, vagy a karbantartás hiánya, gondatlan felújítási munkák vagy az éghajlatváltozás okozta megváltozott meteorológiai terhek okozzák a károsodásokat.
Igazfalva több mint száz éves református templomának tornya egy megkezdett felújítás közben dőlt le 2017-ben. A munkálatokhoz kapcsolódóan még korábban felmérték a szerkezetet, részletes fotódokumentáció készült és a tragédiát a helyszínen videófelvételen rögzítették, ami lehetőséget adott arra, hogy a fa szerkezet működését és károsodását végeselem-módszerrel vizsgáljuk és a valós eseményekkel összevessük a számítási eredményeket. Ez a műemlék azonban nem csak a tartószerkezeti vizsgálat szempontjából érdekes; a jeles magyar építész, Alpár Ignác (1855–1928) egyik alkotásáról van szó.
