Hajnóczi M(C)MXX

Nemzetközi tudományos konferencia Hajnóczi Gyula születésének 100. évfordulója alkalmából

Megjelent az Építés – Építészettudomány, a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Osztályának a Scopus által indexelt periodikájának legújabb, 2021/1-2. száma, mely Hajnóczi Gyula, tanszékünk egykori legendás professzorának munkásságáról emlékezik meg. A folyóirat több szállal kapcsolódik az idén 150 éves tanszékünkhöz, hiszen a lap 1957-es alapítása óta tanszékünk oktatói szerkesztették, jelenlegi szerkesztője Dr. Krähling János és technikai szerkesztője, a szerkesztő helyettese Gyetvainé Dr. Balogh Ágnes, emellett az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék oktatói és doktoranduszai rendszeresen publikálnak a neves folyóiratban. A speciális szám abból a jeles alkalomból született, hogy a tavalyi év során emlékezhettünk meg Hajnóczi professzor úr születésének századik évfordulójáról.

Az évforduló kapcsán Tanszékünk 2020. november 12-én online tudományos konferenciát szervezett a Magyar Tudományos Akadémia Építészettörténeti, Építészetelméleti és Műemléki Állandó Bizottságával együttműködve Hajnóczi Gyula, a Tanszék ismert, elismert és nagy tekintélyű egykori professzora tiszteletére. A konferencia az Aquincumi Múzeum, a Nemzeti Kulturális Alap és az Interreg DTP – Living Danube Limes projekt támogatásával valósult meg.

A konferencia célkitűzése volt Hajnóczi Gyula életművét, munkásságát a mai kutatások tematikájában megidézni, aktualitását bemutatni építészettörténeti, építészetelméleti és műemlékvédelmi vonatkozásban, bemutatni az ünnepeltet, mint tanárt, kutatót és mint tervező építészt. A meghívott előadók e téma nemzetközi szintű művelői, egyrészt a német nyelvterületről – Ausztriából és Németoszágból –, amely a carnuntumi kutatások révén Hajnóczi professzor kutatói munkásságának egyik jelentős fejezetét jelenti, másrészt a római Sapienza egyetemről, amely a római kultúra révén fő érdeklődési területe és tudományos pályájának egyik szellemi háttere volt. A konferencián megszólaltak a Hajnóczi Gyula munkásságát reprezentáló intézmények, így az Építészettörténeti és Műemléki Tanszéken oktató egykori munkatársak és tanítványok, az Aquincumi Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia, az ICOMOS kutatói, valamint a témához tartalmilag kapcsolódó Living Danube Limes projekt kutatói is.

A konferencia programját – ezáltal a folyóiratban megjelent tanulmányokat három fő blokkra bonthatjuk, melyek az építészetelmélet, az építészettörténet és a műemlékvédelem tárgykörére épülnek.

Az előadók Hajnóczi Gyula munkásságának főbb területeire, oktatói személyiségére emlékeztek. Köszöntőt mondott Pazár Béla az MTA Építészettörténeti, Építészetelméleti és Műemléki Állandó Bizottsága részéről, Hajnóczi Péter mind családi kötődése révén, mind pedig a Magyar Építész Kamara képviseletében, illetve Láng Orsolya az Aquincumi Múzeum részéről. Hajnóczi Gyula pannóniai római emlékekkel kapcsolatos munkáit foglalta össze Mezős Tamás és az örökségvédelem területén végzett munkásságáról adott elő Fejérdy Tamás. Istvánfi Gyula mint oktatóra emlékezett Hajnóczi Gyulára, Pazár Béla pedig a professzor térelméleti munkásságát foglalta össze. Kalmár Miklós előadásában Hajnóczi memorizmussal kapcsolatos gondolatairól hallhattunk, Daragó László pedig a professzor építészeti tér genezisével kapcsolatos elméleti munkásságáról adott elő, melyet Krähling János előadása követett a professzor spaciológiai kutatásairól. A nemzetközi előadók közül a római Sapienza Egyetem professzora, Donatella Fiorani és Marta Acierno kortárs kutatási lehetőségeket mutatott be előadásában.

Hajnóczi professzor oktatói és kutatói munkásságában – mint régész kutató – az elmélet mellett elsődleges szerepet játszott a terepen végzett munka, és ennek építészekre szabott feladata, a műemlékfelmérés. Személyesen is több gyakorlatot vezetett, nevéhez kötődik a nemzetközi Interstudex táborok megszervezése 1966-tól az Aquincumi Múzeummal, illetve a műemlékfelmérés rendszerszerű bevezetése az építészoktatásba 1980-tól. Ezt megidézve, ennek mai folyamatosságát demonstrálva illeszkedik a Living Danube Limes nemzetközi projekt az esemény tematikájához, ahol egy római hajó megépítése és kulturális közegének megragadása révén sok közép-európai hallgató és a szélesebb közönség is megismerheti Pannónia kultúráját. Ennek építészeti tanulmányozása elképzelhetetlen a professzor könyvei és cikkei nélkül. A résztvevők előadásai ebbe a tudományosan megalapozott, Hajnóczihoz is kötődő munkába engednek betekintést. Így Anna Maria Kaiser és Raffaela Woller, a Kremsi Dabube University kutatói a nemzetközi projekt főbb célkitűzéseit és a történeti emlékek kortárs értelmezési lehetőségeit vázolták fel, Boris Dreyer az erlangen-nürnbergi Friedrich Alexander University professzora történeti római hajók rekonstrukciós lehetőségeiről, a Ludwig Boltzmann Intézet kutatói, Christina Einwögerer, Klaus Löcker, Mario Wallner és Wolfgang Neubauer pedig a geoprospekciós módszerekkel történő kutatási módszertanról és carnuntumi kutatásaikról adtak elő, mely a Hajnóczi Gyula munkásságában is jelentős helyszín volt.

A pandémiahelyzet miatt online módon megrendezésre került konferencia, illetve az Építés – Építészettudomány hasábjain angol nyelven megjelent tanulmányok lehetővé teszik, hogy Hajnóczi Gyula professzor úr életművét szélesebb körű nemzetközi közönség ismerhesse meg.

Az online konferencia előadásai meghallgathatók:

Az előadások szövegeinek megjelenési helye:

https://akjournals.com/view/journals/096/49/1-2/096.49.issue-1-2.xml