VELENCE EGYKORI CÁPA VENDÉGLŐ

Vármegye:

Fejér

Település:

Velence

Cím:

Balatoni út 32–34.

GPS:

47.216219364732495, 18.648549014631083

Mai megnevezés:

fitneszterem, majd apartman

Átadáskori megnevezés:

Cápa vendéglő

Épülettípus / funkció:

vendéglátás

Építész / tervezőiroda:

Makovecz Imre (FÖLDSZÖVTERV)

Tervezés-építés évei:

1963–1964

Fő publikáció:

MÉ 1965/5. 44–45.

Adatfelvevő hallgató:

Liszkai Kata Sára

Adatfelvétel ideje:

2021

Akkor:

A Makovecz Imre és Tarnai Kálmán (FÖLDSZÖVTERV) által 1963-ban tervezett épület a Velencei-tó mellett húzódó országút oldalán lévő földpartba épült, gyönyörű kilátással a tóra. Az egykori étterem előtt autóparkoló, mögötte pedig kerthelyiség került kialakításra, az ételkiszolgálást századagos konyha biztosította. A kötött lösztalajban lévő sávalapozásra kisméretű téglából készültek az épület falai, a pince és a földszint felett vasbeton födémszerkezet húzódik. A tetőszerkezetre cserép héjalás került. Az étteremre az építész szavaiból következtetve az első Goetheanum és a magyar népi építészet volt hatással. A Goethe természetfilozófiája ihlette Goetheanum (Rudolf Steiner, 1928) félig élőnek (elefántnak), félig megkövültnek tűnt Makovecz számára: „minden elképzelést felülmúlt a látvány, mint építészeti példa vagy táj” (1980-ban fogalmazta meg a Beke Lászlónak adott interjúban). A Cápa vendéglő esetében a tető felnyitásával hangsúlyos és mozgásban lévő formát alkotott, ezzel óriási figyelmet vonva magára, mert ekkoriban az épületei inkább kubusba zártként voltak jellemezhetőek, de korai munkái az egy irányba nyíló, elmozduló térkompozíció lehetőségét is vizsgálták. A monumentális tömegből kiemelkedő különleges előtető élőlényre emlékeztető volt (cápaszáj), feltételezhetően innen ered a „Cápa” elnevezés is. Ez a szerkezet visszavezethető expresszionista építészeti törekvésekre is. „Az épület a kilátás felé nyílik, mint egy felhúzott sisakrostély, vagy mint egy nyitott szem. A Cápa étterem az első Goetheanum építészeti hatását és a magyar paraszti építészeti hatást egyaránt mutatja. Nyugat-európai építész ismerőseim az organikus építészetet, hazai barátaim a magyar népi építészet megújítását látják benne.” (Makovecz Imre)

Most:

Az egykori kultikus központ mára sajnos jelentőségét vesztette, a Velencei-tóhoz utazók érdeklődését nem kelti fel, zavartalanul elhajtanak mellette. Az archív fotók alapján valószínűsíthető, hogy az 1960-as évek folyamán egy külső terasz lett kialakítva az épület mellett, melyet az évek során fokozatosan lefedtek. Az 1980-as éveket követően az említett terasz teljesen beépítésre került, ma már egy zárt tömeget képez. Az épület megtartotta építéskori formáját, de funkcióját elvesztette. Ma fitness-teremként bérlik a helyi vállalkozók, már a „Cápa” elnevezést sem használják. Viszont sok helyen fellelhetők az eredeti acélszerkezetű nyílászárók, ilyenek a pinceszinti ablakok, melyek hal motívumú védőrácsukkal is felhívják magukra a figyelmet. Ezek azonban valószínűsíthetően az épület átadása után pár évvel kerültek kialakításra. A legmarkánsabb, főhomlokzati nyílászárót sűrűbb osztású, műanyag nyílászáróra cserélték, ami jelentősen elvett az épület eredeti karakteréből. A környéken élők ma már nem is tudnak a Cápa vendéglőről és annak különlegességéről, illetve Makovecz Imre illetékességéről sem. Mindezen az eredeti vagy ahhoz hasonló funkció megtalálása és egy teljeskörű felújítás változtathatna.

Archív képek forrása:

MÉ 1965/5. 44–45., Fortepan

Mai képek forrása:

Liszkai Kata Sára, 2021