ESZTERGOM EGYKORI MARÓGÉPGYÁR IRODAÉPÜLETEI

Vármegye:

Komárom-Esztergom

Település:

Esztergom

Cím:

Táti út 28.

GPS:

47.780902, 18.735549

Mai megnevezés:

üres ipari épület

Átadáskori megnevezés:

Szerszámgépipari Művek Marógépgyárának szociális és irodaépületei

Épülettípus / funkció:

ipari-üzemi

Építész / tervezőiroda:

Cs. Juhász Sára (Ipari Épülettervező Vállalat)

Tervezés-építés évei:

1961–1966

Fő publikáció:

MÉ 1968/6. 25–27.

Adatfelvevő hallgató:

Tóth Violetta

Adatfelvétel ideje:

2022

Akkor:

A Szerszámgépipari Művek állami nagyvállalat volt. A gyár 1960-ban adott megbízást szociális épületeinek és irodájának megtervezésére Esztergomban, falusias környezetben, a városból kivezető út mellett. A helyiek és később az irodalom is rövidítve SZIM-nek nevezi. Az épületegyüttest szakaszosan építették, elsőként 1961-ben az üzemi konyha és étterem valósult meg, majd 1962-től 1966-ig folyamatosan épültek a külön egységekben elhelyezett öltözők. 1964-ben készültek az irodaépület kiviteli tervei, s kezdődött meg a kivitelezés. A tervezéssel megbízott Cs. Juhász Sára a funkciókat kisebb tömegekben, egymáshoz lazán csoportosítva helyezte el. A bejárat után balra a háromszintes irodaépület található. Egyik oldalán zártan kapcsolódik a konyha éttermi épülethez, másik oldalán nyitott, de fedett folyosóra felfűzötten sorakoznak az öltözőegységek. A tervező a hat épületet egyetlen, fedett-nyitott árkáddal kötötte össze, amelynek vasbeton födémét fémoszlopok tartották. Az irodaépület befogadóképessége 220 fő volt. Eredetileg két szinten nagytermek, rajztermek, egyéb irodák helyezkedtek el benne, valamint a gyárvezetés és gyári adminisztráció egyéb irodái. Az öltözőépületek egyenként 300 fősek voltak, egyemeletesek, az elsőben a gyárüzemi orvosi rendelő kapott helyet. A földszintes konyha, illetve az egyemeletes öltözőépületek tégla főfalasak. A téglaszerkezet kívülről téglával burkolt, az épületek koszorúi nyersbetonból készültek, a kitöltő falak fehérre vakoltak. A nyílászáró szerkezetek a földszinten mind vasból készültek. Az irodaépület szerkezeti rendszerében 6 m-re haránt monolit vasbeton penge falakon konzolosan kinyúló, perlitkockákkal könnyített monolit vasbeton födémek készültek. Az emeleti részt a földszinttől a konzolokból kifolyóan körbefutó, visszaugratott ablaksor választja el. Az emeleti irodaszintek parapetje falazott, körbefutó ablakai típusszerkezetek és fából készültek. A mellvédek feketére festett vaslemezzel burkoltak, az ablakok és a vaslemezek függőleges csatlakozását mintegy 20 cm-es kiülésű fehér alumíniumborda takarja. A fejlesztésekkel az üzem az egyik legmodernebb épületegyüttes lett, nem véletlenül kapta érte a tervező az Ybl-díj III. fokozatát 1966-ban.

Most:

A vállalat 1991-ben szűnt meg, az épületegyüttes egy része az önkormányzat tulajdonába, illetve a gyárépületek új tulajdonosokhoz kerültek, ezeket az épületrészeket felújították és átalakították, részben új funkciót kaptak. Az egyetlen, közel eredeti formájában fennmaradt épület az irodatömb. Sajnos az épületegyüttes legszebb részét, az éttermet még a kilencvenes években átépítették. Panzió lett, az öltözőépületek egyéb funkciót kaptak, iroda- és üzlethelyiségként működnek. Az egykori melléképületeket teljesen átalakították, külsőleg semmiben nem emlékeztetnek az eredetire. Az irodaépületet azonban 1991 óta nem hasznosították, állapota folyamatosan romlik. A műszaki állapot felmérésére 1998-ban tulajdonosváltás miatt került sor. Az önkormányzat birtokában lévő jegyzőkönyv alapján, a felmérés során megállapították, hogy az irodaépület mind a négy födémen keresztül folyamatosan beázik. A nyílászárók tovább romlottak, szinte valamennyi használhatatlan. A szerelvényekben további hiányosságokat tapasztaltak a felmérést végzők, úgy mint radiátor, kilincs, burkolat. Az eredeti bútorok megrongálódtak. Az épület az 1998-as felméréshez képest még rosszabb állapotba került, hiszen felújításra nem, kizárólag folyamatos állagmegóvásra került sor. Az irodaszárny egy részénél megvan a fedett árkád, de a többi elől már elbontották. Az utcafronti kép szörnyű állapotokat mutat, a portaépület lerobbant, az irodaépület erősen romos. A növényzet elburjánzott, a legfelső emeletig érnek az épületet körülvevő fák. Az épületbe belépve a recepció és a lépcsőház található, az ebédlőbe vezető egykori átjáró be lett falazva. A földszinten látható az egykori gépház, az eredeti – nem használható – kazánnal és gépekkel. Az épület szerkezetileg jó állapotban van, a lépcsőház és valamennyi lépcső használható. A tartószerkezet és a tartópillérek is az eredetivel megegyező szerkezeti állapotban vannak. Az ablakok és az egyéb nyílászárók cserére szorulnak, úgy mint a vizesblokk és az épület fűtési rendszere. Összességében az irodaépület elhanyagolt, romos állapotban van. Azonban van remény a méltó megőrzésre, mert az ingatlan hamarosan tulajdonost cserél, szeretnék panzióvá alakítani, mely célból statikai felmérés és látványtervek készültek.

Archív képek forrása:

MÉ 1968/6. 25–27.

Mai képek forrása:

Tóth Violetta, 2022