DUNAÚJVÁROS GARZONHÁZ

Vármegye:

Fejér

Település:

Dunaújváros

Cím:

Eszperantó út 1.

GPS:

46.958406, 18.946555

Mai megnevezés:

társasház szolgáltatóházzal

Átadáskori megnevezés:

Dunaújvárosi garzonház

Épülettípus / funkció:

társas lakóház

Építész / tervezőiroda:

Finta József (Lakóépülettervező Vállalat)

Tervezés-építés évei:

1959–1964

Fő publikáció:

MÉ 1965/2. 2–9.

Adatfelvevő hallgató:

Borvendég Anna

Adatfelvétel ideje:

2021

Akkor:

A Vasmű út, az Építők útja és az Eszperantó út kereszteződésében áll Finta József 1959 és 1962 között tervezett dunaújvárosi épületegyüttese: a garzonház, a klub- és az áruház. A 10 szintes lakóház fontos csomópontban helyezkedik el, amely kivezet a gyártelephez, az autóbuszállomáshoz, és amelybe a Vasmű út, a város legfontosabb útja is belefut. Ez utóbbinak vált tulajdonképpen hangsúlyos lezárásává a vertikális tömeg. A Garzonházat különlegessé teszi, hogy a szocialista realista építészet néhány éve után ez volt Dunaújvárosban az első modern épület. Az egyedülálló személyek számára tervezett ház 8 lakószintjére 80 db egy- és másfél szobás lakást terveztek. Lakószintenként 4 db másfél és 6 db egyszobás garzonlakást alakítottak ki. Ezen kívül minden szinten helyet kapott egy közös használatú mosó- és vasalószoba. Az emeletek középfolyosós rendszere is a gazdaságos térképzést és a könnyű használatot segíti. A földszintre előcsarnok, fodrászat, gyermekkocsi- és kerékpártároló került, a félszintre a szerelőszint és a gondnoki lakás, a tetőre rádióállomás. A térkapcsolatok funkcionális, következetes tervezését a tartószerkezeti rendszer még inkább erősíti. A garzonház monolit vasbetonvázas. Két pillérsor hordja az épület terheit, 180 x 30 cm-es pillérekkel. A pillérek fesztávja 4,3 m. A merevítőmagot a lépcsőház és a liftek vasbetonfalai adják. A födém vasbeton lemez. A homlokzatokra a szerelőszint, az attika és a pillérek kivételével téglaburkolat került. Az előbb felsorolt szerkezeti elemek a tartószerkezet hangsúlyát a homlokzaton is megjelenítve nyersbeton felületűek maradtak volna, álló deszkázattal zsaluzva, de végül kivitelezési hibák miatt fehér festést kaptak. Ennek ellenére az épületen markánsan, olvashatóan megjelenik a szerkezeti rendszer, kivehetőek a lakások tömegei, a középfolyosó vonala, a szerelőszint; és az összes funkciót egészében összefogó rendszer. Habár az épület nem lábakra állított, a lakószintek hangsúlyosan elemelkednek a földtől, ez és a monolit vasbeton vázas rendszer is a modernre jellemző sajátosságok. A házat kiegészítve épült meg a klub (amit a Vasmű kapott meg aztán) és egy élelmiszerbolt. Az épülettömegeket nyersbeton támfal rendezi az Eszperantó út felől. Az épületegyüttes előtt kialakult teret – alközpontot – a déli oldalról posta és orvosi rendelő zárja le.

Most:

A Garzonház ma is hasonló jelentőséggel tornyosul tömegével az Eszperantó út mentén, mint egykor, bár megítélése biztos, hogy nagyon eltér a ’60-as évekbelitől. A nyersbeton felületekről pereg a festék, az épületegyüttes nyugati oldalát rendező támfal sok helyen sérült, a földszinti üzletek üresen állnak, régóta nem üzemel már a Hangulat Bár és Espresso sem, és a nyolcemeletes is kopottas és ráférne egy felújítás. Egyszóval ma már nem tölt be olyan központi szerepet, mint a használatbavétel kezdetén tölthetett. Inkább lehangoló, és kissé nyomasztó látványt nyújt az üres tér az elhanyagolt épületeivel. Az utóbbi évben egy új üzlet, egy mindenes bolt költözött az ABC épületébe, amely ez előtt szintén évekig használaton kívül volt, talán ez pozitív változást indíthat el. Funkcióját tekintve az épületben ma is lakások vannak, önkormányzati és saját lakások egyaránt. Eredetileg egy- és másfél szobás lakások készültek, de néhány átalakítás következtében ma már kétszobás lakások is vannak a házban. Érdemes megemlíteni, hogy a ház eredetileg egyedülállók számára épült, az átadás után viszont leginkább kisgyerekes családoknak utalták ki. Ez az ellentét a tervezői szándék és a későbbi felhasználás között ellenérzéseket váltott ki az itt lakókból, és Finta József is több interjúban és publikációban megfogalmazott kritikát erre vonatkozóan. Az épületen nem történt nagyobb átalakítás, és belül ugyanaz a funkcionális rendszer figyelhető meg, mint az archív rajzokon. A közlekedőmagból jobbra a közös használatú loggiára lehet kijutni, a lépcsőtől és a liftektől balra pedig a lakásokhoz vezető középfolyosó tárul fel, két végén nyílásokkal, amelyek a természetes megvilágítást teszik lehetővé a közlekedőn. A középfolyosót ma minden szinten egy zárható rács választja el a közlekedőmagtól. Ez valószínűleg biztonsági intézkedés volt, viszont még szűkebbé tette a lépcsőházat. „…fiatalkoromban atletizáltam és tudom, mit jelent a jó start. Az én startgépem Dunaújváros volt” – így emlékezett vissza Finta József a garzonházra, első jelentős munkájára. A háznak ma is megvannak a szépségei – szigorú ritmus, konzolos tömeg –, viszont a használat módja és a környezet elhanyagoltsága miatt a történetét jobban megismerve sem feltétlen válik barátságosabbá. A környék rendezése és egy teljeskörű felújítás jelentősen javíthatna ezen.

Archív képek forrása:

MÉ 1965/2. 2–9.

Mai képek forrása:

Borvendég Anna, 2021