BP KONGRESSZUSI KÖZPONT

Vármegye:

Budapest

Település:

Budapest XII. kerület

Cím:

Jagelló út 1–3.

GPS:

47.488498, 19.022117

Mai megnevezés:

Budapest Kongresszusi Központ

Átadáskori megnevezés:

Budapest Kongresszusi Központ/ Budapest Congress Center

Épülettípus / funkció:

kulturális-művelődési

Építész / tervezőiroda:

Finta József (Lakóépülettervező Vállalat), Guczogi György (Lakóépülettervező Vállalat), Haraszti György (Lakóépülettervező Vállalat)

Tervezés-építés évei:

1982–1984

Fő publikáció:

MÉ 1985/4. 24–29.

Adatfelvevő hallgató:

Németh Emma

Adatfelvétel ideje:

2023

Akkor:

A Kongresszusi Központ Finta József, Guczogi György és Haraszti György tervei alapján épült meg 1984-ben. A kivitelezésért egy osztrák cég, az AVIMPEX–EBERHARDT felelt. A tervezés igencsak összetett feladat volt, hiszen nemcsak egy épület megépítését jelentette, hanem annak funkciójából adódóan nagyon komoly akusztikai, gépészeti igényeknek kellett eleget tenni, illetve a „Gesztenyéskert” tájtervezése is jelentős feladatnak bizonyult. A park és környéke egészen más arculattal bírt az építkezés előtt: a 19. század végéig az itt található németvölgyi temető volt a legnagyobb budai sírkert. Bár a század elején lezárták, Budapest ostroma során újra használni kezdték, és végül a Kongresszusi Központ építése pecsételte meg a sorsát, ekkor lett teljesen új funkciója. Finta József építészete nagymértékben formálta a hazai modern építészeti gondolkodást. Nagyon erősen törekedett a funkcionalizmusra, a tervezés során mindig a legmodernebb technikai megoldásokat helyezte előtérbe. Munkásságát számos kritika érte, de közel négy évtized elteltével bebizonyosodott, hogy városépítészeti elképzelései időtállóak. A Kongresszusi Központot a szomszédos Novotel szálloda átadásával egyidőben rendelte meg a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat, 1982-ben, mivel úgy gondolták, hogy szükség lenne egy üzleti tárgyalásokra alkalmas konferenciateremre is. Hamar kikristályosodott, hogy az épület számos különböző esemény számára kell, hogy otthont adjon; egyaránt alkalmas legyen koncertek lebonyolítására, konferenciák színterének, illetve kiállítások és divatbemutatók számára. Tovább bonyolította a tervezést. hogy a terület egészen kicsinek számított, és a telek furcsa alakja sem könnyítette meg az építészek feladatát. A változatos funkciók kielégítése miatt egy egyszerű, letisztult alaprajzi rendszert hoztak létre. A polárkoordinátás szerkesztési elv mögött a terület szokatlan alakja áll. Az így kialakult háromszög alaprajzú, 1800 fő befogadására alkalmas nagyterem a látvány és térhasználat tekintetében kiváló, akusztikailag azonban kevésbé, de német szakemberek segítségével végül sikerült megteremteni a megfelelő akusztikát. Az épület keleti oldalával a Novotelhez tapad, az üzemeltetéshez szükséges energiát nagyrészt innen nyerte. Két ellentétes vége közt nagyjából 5 m szintkülönbség van, emiatt beásták a terepbe, így optikailag kisebbnek tűnik. A főhomlokzatot szegmensívekkel zárt kulisszaformák jellemzik. Színhasználatában a kellemes, meleg színek dominálnak. Az épülethez felhasznált anyagoknál fontosnak tartották, hogy természetesek legyenek, illetve ne hivalkodóak, így főként a betonra, kőre, fára, acélra és gipszre esett a választás. Ez is erősíti az épület elegáns, de mégis szolid és letisztult megjelenését.

Most:

A Gesztenyés kert fasorai közt sétálgatni csendes, és természetközeli élmény, pedig a BAH csomópont minden napszakban kifejezetten forgalmas, mégse hallatszik be a parkba az autók zaja. Az pedig, hogy egy temetőre épült a park, még meglepőbb, hiszen a múlt ezen részének semmi nyoma nincs, a sírköveket elhordták. Egyedül a gesztenyefa-sorok utalnak arra, hogy a régi temetőben hol voltak a sétányok. A Kongresszusi Központ épülete nem hivalkodó, szinte megbújik az öreg fák között, a földbe süllyesztett megoldás miatt emberi léptékű, így ellensúlyozni tudja a szálloda égbetörő, monumentális tömegét. Az ívekkel formált homlokzati nyílásokat sötétített, meleg tónusú barna üveg tölti ki, mely barátságossá teszi az épületet. A bejárat felett található tető színezetlen üvegből és acélból áll, függesztőrudak kapcsolják a homlokzathoz. Ez nem az eredeti előtető, a 2000-es évek elején történt néhány kisebb átalakítás. A korábban a bejárat mellett olvasható felirat is ekkor került át az előtetőre, és „Budapest Kongresszusi Központ” helyett „Budapest Congress Center” lett. Jelenleg az épületben több mint 20 tárgyalóterem található, melyek közül a legkisebb csupán 20 m2, a legnagyobb, a Pátria terem pedig 1200 m2 alapterületű. A modern, letisztult, funkcionális belsőnek köszönhetően az épületet napjainkban is aktívan használják, nem is történtek nagyobb átalakítások az építés óta. A tárgyalásokon kívül számos koncert, előadás színtere a legyező alakú, kiváló akusztikájú Pátria terem. Az épület homlokzata, akárcsak belső terei, közel 40 év után sem tűnnek régimódinak, vagy elavultnak. Ez az időtlen, jó minőségű építőanyagoknak köszönhető. A betonból készült, világos homlokzat még ma is impozáns, az üvegfelületek tiszták, az íves árkádok hívogatóak. A belső terek is jó állapotúak, a képzőművészeti alkotások, mint például a színpad hátterét díszítő fadombormű napjainkban is odaillő, egyszerre teszi impozánssá és egyedivé a koncerttermet.

Archív képek forrása:

MÉ 1985/4. 24–29.

Mai képek forrása:

Németh Emma, 2023