BP EGYKORI OTH SZÁMÍTÁSTECHNIKAI KÖZPONT

Vármegye:
Budapest
Település:
Budapest XIV. kerület
Cím:
Angol utca 77.
GPS:
47.516667, 19.114444
Mai megnevezés:
irodaépület
Átadáskori megnevezés:
Országos Tervhivatal Számítástechnikai Központ
Épülettípus / funkció:
irodaépület
Építész / tervezőiroda:
Bajnay László (Ipari Épülettervező Vállalat)
Tervezés-építés évei:
1969–1971
Fő publikáció:
MÉ 1974/2. 32–37.
Adatfelvevő hallgató:
Nagy Péter
Adatfelvétel ideje:
2021

Akkor:

Az épület fő funkcióját tekintve számítóközpont (Országos Tervhivatal Számítástechnikai Központja) volt, számítógépeket és a hozzájuk tartozó kiszolgáló gépcsoportokat helyeztek el benne. Az épület két fő részből áll. Az Angol utcával párhuzamos 11,6 méter fesztávú négyszintes épületrész előregyártott vasbeton vázszerkezettel épült, középfolyosós rendszerű. A kivitelezés egyszerűsítése és gyorsítása miatt az irodahelyiségek válaszfalai és álmennyezete gipszkartonból készültek. A két épületrészt összekötő nyaktagnál tekintettel a látogatók és az érdeklődők nagy számára a géptermet kirakatszerű ablakokon át lehetett megtekinteni (monitor-helyiség), a „closed shop” rendszernek volt az egyik változata ez az alaprajzi megoldás. A Szugló utcával párhuzamos a telekhatártól jobban elhúzott kétszintes, 15 méter fesztávú gépterem és a hozzá tartozó kiszolgáló és technikai helyiségeket magában foglaló épületrész, mely acélszerkezettel épült. A gépterem ablaktalan, természetes fényt csak a csatlakozó kiszolgáló helyiségek üvegezett válaszfalain keresztül kap. A bezártság-érzet csökkentését és a számítógépek klimatizálási igényeit így sikerült megoldani. A válaszfalak alumínium vázszerkezetűek, bővítés esetén odébb rakhatóak lényeges építési-átalakítási munka nélkül. A rendkívül gyors építés miatt a kivitelezés lehetőségei voltak a legfontosabb befolyásoló tényezők. Az épület az önálló nagy számítóközpont egyik legelső hazai példája.

Most:

Az épület az Angol utca és a Szugló utca találkozásánál szabadon, a telekhatártól elhúzva épült. Eredeti funkciója számítóközpont, amihez szükség volt az ablaktalan gépteremre is a számítógépek és a hozzájuk tartozó gépészeti hűtőberendezések elhelyezése céljából. Kialakítását nagyban befolyásolta, hogy az igényelt hőmérsékleti viszonyokat biztosítani tudják. A funkcióváltást követően ablakokkal látták el a géptermet, így további irodáknak/tárgyalóknak nyertek helyet. Hátsó bejáratot is nyitottak, acél lépcsővel. Helyenként a homlokzatburkolati tégla enyhe töredezettsége látszik, de az épület összességében jó állapotúnak mondható. A nyílászárókat kicserélték új, műanyag ablakokra és a bejáratnál elektromos mozgásérzékelő ajtóra. Utólag szürke vízszintes lamellás árnyékolót helyeztek el, és az előtető lécezése a bejárati ajtónál szintén új. Szembetűnő változás továbbá, hogy mindkét épületrész új „attika-fedést” kapott. Az attika fémlemeze a homlokzat síkjára is lefordul, ezzel kicsit konfliktusba kerül az ellentétes ritmusú acél oszlopokkal, az irodaépületnél ugyanakkor kevésbé zavaró a módosítás. Az irodaépület Szugló utcai jellegzetes „csíkos” homlokzatára térfigyelő kamerát és klímaberendezéseket helyeztek el. Általánosan elmondható, hogy az épület jól karbantartott, napjainkig őrzi az eredeti építészeti koncepciót, a felújítások (a klímaberendezéseken kívül) sem vonnak le sokat értékéből.

Archív képek forrása:
MÉ 1974/2. 32–37.; Fortepan
Mai képek forrása:
Nagy Péter, 2021