BP LUTHER UTCAI TÁRSASHÁZ

Vármegye:

Budapest

Település:

Budapest VIII. kerület

Cím:

Luther utca 4–6.

GPS:

47.497850, 19.075990

Mai megnevezés:

társasház irodákkal, üzletekkel

Átadáskori megnevezés:

OTP lakóépület

Épülettípus / funkció:

társas lakóház

Építész / tervezőiroda:

Kiss Albert (Budapesti Városépítési Tervező Iroda)

Tervezés-építés évei:

1963–67

Fő publikáció:

MÉ 1968/1. 32–37.

Adatfelvevő hallgató:

Leveleki Csenge Anna

Adatfelvétel ideje:

2022

Akkor:

Az épület tervét 1963-ban Kiss Albert a BUVÁTI-ban készítette el. A koncepciót a Fővárosi Tanács VB VIII. Városrendezési és Építészeti Osztálya által készített beépítési terv alapján kellett létrehoznia. A lakóépület elavult, bontásra érett, leginkább földszintes házak helyén valósult meg. A beépítési tervet kötelezően figyelembe véve, a célja egy parkolási lehetőséget biztosító, a tűzfalak vonalát követő, az Erkel Színházat kiemelő építmény megalkotása volt. El kellett takarni a Rákóczi út és Luther utca sarkán álló 35 méter magas bérház tűzfalait, és csatlakozni a Budapesti Pártbizottság Székházának magastetős épületéhez. Az épületet végül 1967-ben adták át. Két különböző magasságú, egy 12 és egy 7 emelet magas szárnyból áll. Földszintjén üzletek, vendéglátó egységek, első emeletén pedig irodák helyezkedtek el. Fontos része volt a koncepciónak, hogy az irodákat a zömmel kétszobás, étkezőfülkés lakások érintése nélkül lehessen megközelíteni. Függőfolyosós rendszer jellemzi az épületet, a főbejárat, a főlépcsőház és a lift a két szárny találkozásához került. A legfelső szintre attikafalakkal körülvett napozóteraszt terveztek, melyről szép kilátás nyílt volna a belvárosra és a budai hegyvidékre. Ez nem valósult meg, ám a magasabban fekvő szintek közlekedőiben elhelyezett nagy üvegfelületek így is Budapest szép panorámáját nyújtják. Az épület homlokzatán a lakások előtt végigfutó loggia-mellvédek és bütüfalak burkolata kemény mészkő lapburkolat, míg a fölszinten a portálok között tömör, zöldesfekete gránit felületeket láthatunk. A lakások homlokzati nyílászáró-szerkezetei az akkoriban nagyon gyakori, gerébtokos erkélyajtók és ablakok. Az irodaszint nyílászárói reluxával felszerelt fa billenőablakok, a földszinti portálok pedig fém szerkezetűek. Az épület fűtését széntüzelésű kazánházzal oldották meg, a melegvizet pedig a lakásokban elhelyezett vízmelegítők biztosították. Az épület terveinek elkészítésére mindössze három hónap állt rendelkezésre. A rövid tervezési idő ellenére az építmény és az előtte elterülő tér urbánus hangulatot teremt, közösségformáló erővel bír. A városias atmoszférát hangsúlyozzák a földszinten elhelyezett üzletek, portálok. Ezek forgalma élettel tölti meg a teret.

Most:

Az OTP lakóépület a mai napig szinte eredeti állapotában megmaradt. Felújításáról nincsenek írásos dokumentumok, s az épület mai látható állapota is eredetiségéről tanúskodik. A térelrendezés és az alapvető építészeti döntések, melyeket 1963-ban Kiss Albert és csapata hoztak meg, mind a mai napig érvényesek. A függőfolyosókra nyíló lakások nyílászáróinál fedezhető fel változás, melyeket minden bizonnyal a tulajdonosok az évek alatt kicseréltek, valamint az épület külső homlokzatburkolatán ejtettek kisebb beavatkozást 2022-ben. Az épület alaprajza szigorúan szerkesztett, nagy lakóterületeket biztosítva. Ezt a pontosan átgondolt funkcióelosztás tette lehetővé. Az épület megjelenése konstruktív, a tömör és megnyitott felületek játéka érdekes architektúrát hoz létre. A két különböző magasságú szárny közé „elrejtett” főbejárat ugyanakkor kissé visszafogott érzetet kelt. A kapualj nagyvonalúságának hiányán kívül a nyílászárók zsúfoltsága is szembetűnő. A függőfolyosók, a lépcsőház és a közlekedők mind szűkösek, a funkcióra koncentrálók. Az épület szerkezeti rendszere harántfalas vasbeton, 6,2 méteres belső fesztávokkal. A földszinten és az első emeleten két sor pillér gondoskodik a terhek viseléséről. A födémek monolit vasbeton lemezek, melyek kétirányú teherhordással rendelkeznek. Ezekre úsztatott padlóburkolatot helyeztek, 24 cm-es összvastagságban. A falak B30-as falazóblokkból készültek. A 108 lakásos háztömb előtt mintegy 500 négyzetméteres gépkocsiparkolót alakítottak ki, melyet ma már kisebb zöldfelületekkel, fákkal tettek városiasabb közterületté. A földszinti gyógyszertár, lottózó, különböző irodák és egy kiülést biztosító kávézó teszik az épületet nyüzsgő, élettel teli helyszínné. Az Erkel Színházra való reagálása és nyitása kiemeli és bevonja a térbe a színház épületét. Építészetileg a két eltérő tömegű szárny kontrasztja, a nyitott és tömör felületek játéka és az egységes mészkő burkolat a korában és ma is esztétikus, modern látványt nyújt. A beépítési terv „egyszerű” igényénél, miszerint a tűzfalak takarása a legfőbb cél, az építész sokkal többet hozott létre: egy jól működő iroda- és lakóépületet, valamint egy igazi urbánus közterületet.

Archív képek forrása:

MÉ 1968/1. 32–37.

Mai képek forrása:

Leveleki Csenge Anna, 2022